Amiért létrejöttünk…

 

A Mackó Kuckó Családi Napközi létrehozásának egyik célja, hogy a gyermekek napközbeni felügyeletének színvonalas biztosításával hozzájárulhassunk a Komáromban és kistérségben élők életminőségének javításához, a család és munka összeegyeztethetőségéhez és a foglalkoztatottság szintjének növeléséhez.

Másik célunk, a Komárom városában kialakult bölcsődei kapacitáshiányának orvoslása 7 gyermek erejéig. A családi napközi intézménye 20 hetestől 14 éves korú gyermekeket láthat el. Családi napközink 1,5-4 éves, azaz főként a bölcsődés korosztályú gyermekek napközbeni ellátását tűzte ki célul.

A Mackó Kuckó Családi Napközit lakóhelyünkön, Komáromban alakítottuk ki, ahol még nem működik ilyen- vagy ehhez hasonló szolgáltatás. A napközi fenntartója a Komáromi Gyermekóvó- és Fejlesztő Közhasznú Egyesület, melyet 2009. július 1-jén jegyzett be a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság. Az Egyesület egyik célkitűzése a Mackó Kuckó Családi Napközi létrehozása volt.

A napközi telephelyén klasszikus értelemben vett családi napközit kívántunk kialakítani, ahol a dolgozók és a gyermekek élettere nem különül el egymástól élesen.

 

Minőségpolitikánk…

 

Elsődleges célunk az ellátásunkat igénybevevő gyermek személyisége, egyénisége kiteljesedésének segítése, a harmonikus fejlődéshez szükséges legmegfelelőbb környezet biztosítása.

Jelenleg bölcsődés-óvodás korú gyermekeket tervezünk fogadni (1,5-4 éves), ezzel szeretnénk könnyebbé, családias hangulatúvá tenni a két intézmény közötti átmenetet.

Szakmai programunk összeállításánál és megvalósításánál különös figyelmet fordítottunk a gyermek egyéni igényeire, szükségleteire, önkifejezésére. Ehhez a későbbiek során szakembereket (fejlesztő pedagógus, pszichológus) vonnánk be.

Kiemelt figyelmet szentelünk az egészséges életmódra nevelésnek, a környezettudatos szemléletnek, és a szabad levegőn végzett mozgásnak.

Szeretnénk, ha a szülők nagyobb betekintést nyernének a családi napközi életébe, mint a közintézményekben, ezáltal is biztosítva a családias, közvetlen hangulatot.

 

A működtetők…

 

Az egyesület tagjai közül ketten, - Róna Gabriella és Maszlavér Stefán- működtetjük a napközit az otthonunkban. Fiatal párként élnünk, így a helyszín kiválasztásánál az otthonunk tűnt a legjobb lehetőségnek

 

Róna Gabriella:

Végzett óvodapedagógus, vendéglátó technikus, és Helen Doron Early English nyelvtanár vagyok. Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy családias keretek között fejleszthessek gyermekeket. A családi napközi úgy érzem, többről szól, mint munkahely, vagy mint fejlesztés. A kulcsszó a családi. Itt szinte pótmama lehetek, a lehető legjobb értelemben. A napközi az elsődleges szocializációs közeg a család után, kiváló lehetőség a gyermekeknek, hogy a társas kapcsolataik, érzékelésük, gondolkodásuk, és még sorolhatnánk mi mindenük, kis létszámú csoportban megfelelő fejlesztéssel, és felnőtt mintával alakulhat. Az ételkészítés helyben, általam történik. Aki ismer, tudja, hogy számomra a főzés szenvedély. Kihívás, és öröm, hogy én is formálhatom a felnövekvő gyermekek ízérzékelésének, és érzelmi intelligenciájának a kialakulását az általam főzött egészséges, ízletes ételeken keresztül.

 

Maszlavér Stefán:

 Levelező tagozatos  Bsc környezetmérnök hallgató vagyok az Óbudai Egyetemen (volt:BMF). Ugyan nem vagyok hivatásos pedagógus, mégis nagyon közel állnak hozzám a gyerekek. Párommal közösen jutottunk el a napközi létrehozásának gondolatáig. Sokan furcsának tartják a férfiakat a szakmában, de mi mindketten nagyon fontosnak tartjuk az apa-modellt is a gyermekek számára. Hiszen valljuk be, hányan nőnek fel csonka családban, vagy ha csak azt nézzük, általában melyik nemű szülő szokott gyeden maradni a gyermekkel.

Ha ezekre válaszolunk, rájövünk, mennyire keveset találkozik egy átlagos gyermek az édesapjával, még abban a családban is ahol kifejezetten odafigyelnek erre a szülők. Én az apát pótolni ugyan nem tudom, de a férfi modellt látni fogja tőlem a gyermek a napköziben. Emellett szeretném kamatoztatni szakmai tudásomat, hiszen környezetmérnöknek tanulok. Úgy gondolom, hogy a környezettudatos szemlélet kialakítását nem lehet elég korán elkezdeni. Ha már az igényt kialakítjuk a gyermekben a tisztább, szebb, környezettudatosabb világ iránt, és itt egészen apró dolgokra gondolok, akkor hiszem, hogy ez a biztos alap felnőtt korában is mintául fog majd szolgálni.